Hobbitnak lenni nehéz

2007 november 1. | Szerző: Teszterke

Túl a három keksznapon, az első ebéden innen gyorsan megpróbálom leírni az élményeimet, nehogy majd a rostoncsirke elhomályosítsa az emlékeimet.

Úgy éreztem, tulajdonképpen három napot böjtöltem, annak minden szépségével és nehézségével. Érdekes módon ilyenkor az első nap a legnehezebb, és fokozatosan könnyebbedik a helyzet. Ezt eddig mindig olvastam nagy tudású könyvekben, de most saját tapasztalatból is leírhatom, hogy így van. Ami az érdekes, hogy éhes kimondottan nem voltam, inkább csak a szervezetem érezte az energiahiányt. Ha megtehetjük, próbáljunk ezen a három napon egy kicsit visszavonultabb életet élni, nem túlszervezni az életünket. Szervezetünk hálás lesz ezért a kis pihenésért.

Reggelente mentem masszázsra, az rengeteget dobott a napomon, a délelőttök könnyebbek is voltak. Aztán ahogy fordultam be az estébe, már kicsit nehezebben viseltem magam. A kúrában az is jó, hogy többen vagyunk, akik egyszerre indulnak a masszázzsal, így két masszázs és tekercselés között meg lehet beszélni az élményeket. S bár kimondott csapatot nem alkotunk, mégis van ebben valami közösségi erő, ami mindig kicsit könnyebbé teszi a fogyókúrát. Plusz a lányok odafigyelése és „kísérése” a szalonban nagyon sokat számít. Ahogy többekkel megbeszéltem a három keksznapot, persze kiderült, hogy van, akinek könnyebben megy, de hiszen különbözőek vagyunk, ez így természetes. De azt még mindenképpen elmondhatom, hogy sokat ad az önbecsülésnek is, mert most igenis büszke vagyok magamra, hogy csont nélkül végig tudtam csinálni. Eddigi eredményem pedig mínusz négy kiló negyven deka, ami szintén nem elhanyagolható tény.

Első masszázs és egyéb nyalánkságok

2007 október 29. | Szerző: Teszterke

Izgultam, no. Egyrészt mert izgulós vagyok, másrészt mert azt tartom, a masszázs intim dolog, nem mindegy, ki és hogy nyúl a testemhez. Szerintem ez bizalmi szerep. De a kozmetikában Ibi reggel nagyon kedves volt, próbálta oldani a kezdeti feszültségemet.

Először most Ibi partnere, Kata kezdi rajtam a maszit, úgyhogy gyorsan kezelésbe is vett.

Obligát mérés az elején, szuperszonikus hitelesített mérleggel (én már majdnem pontosan tudom, mit élnek át a Nagy Fogyás résztvevői, mert a hitelesített mérleg, az bizony a kőkemény valóság). Lányok, asszonyok! Felszólítok mindenkit, hogy dobja sutba nagyáruházas filléres mérlegét, mert bizony az eltérések döbbenetesek lehetnek.

Na de vissza az akcióhoz! Ugyanis volt öröm meg boldogság, mert a hiteles mérleg szerint hitelesen kicsivel több mint három kilót fogytam a salaktalanítás alatt, a dietetikus által megszabott diétával!Éreztem én a nadrágokon, és kábé ennyire is saccoltam, de nagyon jólesett az egómnak!

Aztán vérnyomásmérés (és kicsit szapora pulzus az izgalomtól), majd jöhetett a masszázs. Nem tudnám elemezni, nem is célom, több elemmel dolgozik. A lényeg, hogy körülbelül negyedóra után lelazultam, mint egy kirakati rongybaba, és átadtam magam Kata kezének és szakértelmének. Azt nem állítom, hogy nincsenek benne kicsit kényelmetlenebb etapok, de egyáltalán nem vészes, simán belefér a pakliba.
Egészen lenyugodva, „összerakva” másztam le végül az ágyról.

Utána pulzusmérés, vérnyomás, és bizony a pulzus szépen visszavándorolt a normáltartományba. Legvégül pedig a kritikus részekre tekercselés, természetesen speciális krémmel. Mondták a csajok, hogy jól befűtenek nekem, de azért nem gondoltam volna, hogy grillcsirkeként fogom eltölteni azt az 5 órát a gépem előtt fóliába bugyolálva (mert bizony 5 órán keresztül maradnia kell).

Már látom a komikus jeleneteket, ahogy a multi mosdójába osonkodom a nagyollóval a farzsebemben (mert csak levágni lehet, úgy van feltéve), és csendben megszabadulok a több méter fóliától. Majd gondoljatok rám, és röhögjetek nyugodtan.