Fogyókúra-paradoxon

2007 november 8. | Szerző: Teszterke

Ha bárkit megkérdeznénk, aki gyalog van, az utcán szembejön, mit jelent a fogyókúra, mihez köthető a fogyás, tízből kilencen azt válaszolnák: koplalás!
Na, ez az első dolog, amit el kell felejteni a MiaoMei esetében.
Megmondom őszintén, hogy a keksznapok és az első látványos sikerek után kicsit nehezemre esett elfogyasztani a kúrában előírt mennyiséget. Az időket tartottam, de úgy éreztem, elronthatom az eddig elért eredményeimet. A tévedésem nagyon hamar megmutatta magát a mérlegen. A fogyás ugyanis megállt. Egy jó kis beszélgetés a masszőrömmel aztán átkattintotta fejemben a relét, és másnap már pontosan tartottam a megadott mennyiségeket is. Sőt, megfogadva Ibi tanácsát, nem is háromóránként, hanem a napi adagomat szépen elosztva óránként, másfél óránként ettem. Mindig épp csak egy kicsit a napi adagból, de odafigyeltem, és nem éreztem lelkiismeret-furdalást. A szemléletváltás már az aznapi mérlegelésen mutatta az eredményt. A fogyás újra beindult. Nem hittem a szememnek. Masszőröm, Kata úgy érzékeltette a rendszer működését, mint egy futószalag: folyamatosan adagolod az ételt, s így a szervezetnek nincs ideje raktározni, hanem a futószalag végén szépen már pottyan is le a felesleg.
Na, azóta hörcsöggé váltam. Reggel szépen bekészítek mindent (nem kell megijedni, nem sok és nem bonyolult dolgokra kell gondolni), és mint egy bájos rágcsáló, veszem magamhoz folyamatosan az adagokat.
Az eredmény pedig magáért beszél, három, két éve nem hordott nadrágom került elő a felső polcról.

Dolgos hétköznapok

2007 november 4. | Szerző: Teszterke

A három keksznap után szinte lelkiismeret-furdalásom volt, amikor magamhoz vettem az első adag kefirt reggel. Aztán elhessegettem a gondolatot, hisz enni kell, és nem anorexiásmodell-létre gyúrok, pusztán egy egészséges és harmonikus állapotra.
De azért persze kicsit izgultam a másnapi mérlegelésen, hogy biztos többet mutat majd a csodagép. De láss csodát, nem! Hanem épp az ellenkezője, újabb mínusz egy kiló! Konkrétan ugrálni kezdtem a kezelőfülkében, és visítozni, mint Malacka a Micimackóból! És igen, igen és igen, mindezt úgy, hogy ettem, egyfolytában ettem, semmi szédelgős fejfájás, korgó gyomor. Sőt.
Komolyan én kérek elnézést, hogy ilyen dolgokat kell leírnom, de a tapasztalat az teljesen más megvilágításba helyezi az amúgy teljesen ésszerűen hangzó és egyszerű tényeket. Mert magamon tapasztalom, ha tele a has, bizony a kísértés nevű szörnyecske is elerőtlenedik. Az ingerek sokkal enyhébbek, vagy valójában el sem jutnak a tudatunkig. Nem zavar az asztalon hagyott fél tábla csokoládé, a kedvesünk által lelkesen majszolt szülinapi torta. Teli hassal ezek maximum halványan integetnek be a perifériás látásomon, és amint a tányér a mosogatóba kerül, ők is eltűnnek a látóteremből, mintha ott sem lettek volna. 

Hobbitnak lenni nehéz

2007 november 1. | Szerző: Teszterke

Túl a három keksznapon, az első ebéden innen gyorsan megpróbálom leírni az élményeimet, nehogy majd a rostoncsirke elhomályosítsa az emlékeimet.

Úgy éreztem, tulajdonképpen három napot böjtöltem, annak minden szépségével és nehézségével. Érdekes módon ilyenkor az első nap a legnehezebb, és fokozatosan könnyebbedik a helyzet. Ezt eddig mindig olvastam nagy tudású könyvekben, de most saját tapasztalatból is leírhatom, hogy így van. Ami az érdekes, hogy éhes kimondottan nem voltam, inkább csak a szervezetem érezte az energiahiányt. Ha megtehetjük, próbáljunk ezen a három napon egy kicsit visszavonultabb életet élni, nem túlszervezni az életünket. Szervezetünk hálás lesz ezért a kis pihenésért.

Reggelente mentem masszázsra, az rengeteget dobott a napomon, a délelőttök könnyebbek is voltak. Aztán ahogy fordultam be az estébe, már kicsit nehezebben viseltem magam. A kúrában az is jó, hogy többen vagyunk, akik egyszerre indulnak a masszázzsal, így két masszázs és tekercselés között meg lehet beszélni az élményeket. S bár kimondott csapatot nem alkotunk, mégis van ebben valami közösségi erő, ami mindig kicsit könnyebbé teszi a fogyókúrát. Plusz a lányok odafigyelése és „kísérése” a szalonban nagyon sokat számít. Ahogy többekkel megbeszéltem a három keksznapot, persze kiderült, hogy van, akinek könnyebben megy, de hiszen különbözőek vagyunk, ez így természetes. De azt még mindenképpen elmondhatom, hogy sokat ad az önbecsülésnek is, mert most igenis büszke vagyok magamra, hogy csont nélkül végig tudtam csinálni. Eddigi eredményem pedig mínusz négy kiló negyven deka, ami szintén nem elhanyagolható tény.

Orvosi vizsgálat

2007 október 29. | Szerző: Teszterke

Ez az első módszer, aminél ez előkerül, és őszintén örülök neki. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen passzban van a szervezet, mielőtt nekivág egy fogyókúrának. A dolog kétlépcsős, először nekünk kell egy laborleletet összehoznunk (de erre van időnk a méregtelenítés alatt), majd a laborleleteket egy orvos – általában belgyógyász, akit a szalon köteles biztosítani – kielemzi, és egy alap háziorvosi kikérdezésen és vizsgálaton is átesünk egyúttal. Azt gondolom, ez nagyon hasznos és szükséges. A mi szalonunkban egy nagyon szimpatikus, kedves orvos fogadott a megbeszélt időpontban. Vérnyomásmérés, pulzus, szív és tüdő meghallgatása, általános kikérdezés. Nem volt hiányérzetem. Odafigyelt, meghallgatott, sőt bonus trackként (és valóban track) még egy rég vacakoló csigolyámat is a helyére tette egy egyszerű technikával.

Szerencsére a leleteim jók voltak, a kérdéses pajzsmirigy is jól muzsikál, úgyhogy semmi akadálya, hogy belevágjak a masszázsba.

Kezdődik, kezdőőőőőőődik!

2007 október 14. | Szerző: Teszterke

Méghozzá salaktalanítással, ami elméletileg két hét, de gyakorlatilag úgy férek be a masszázslistába, hogy nekem az most három hét lesz. Ebben még nincs semmi bonyolult, egy lábáztató gépben ülök 30 percet. Sok cikk kering a neten ezekről a gépekről, de úgy döntöttem, nekem most nem tisztem ezt a kérdést boncolgatni. Magát a kúrát tesztelem, az érdekel, hogy az így összeállított rendszer működik-e, tehát a gépre nem fogok külön kitérni.
Lényeg a lényeg, kétnaponta ázom Ibiéknél a kozmetikában, és tartok egy étrendet.
No, itt kezdődnek az izgalmak.

Ezer cikkben szajkózzuk mi is, hogy bizony enni kell egy nap sokszor kicsit. Bizony. Kéne. De eddig nem tettem. Most pedig muszáj! Nagyon furcsán érzem magam, hogy folyamatosan eszem, eszem és eszem…
Persze nem chipset trüffeltortával, de mégiscsak eszem. Sok zöldség, csonthéjasok, teljes kiőrlésű kenyérke, sovány sajt, gyümölcs, husika. Semmi rettentő, sőt! Igaz, a porciókat ki kell mérni, és némi logisztikát igényel, hogy mindig legyen nálad betevő, de ha belegondolok, hogy sosem vagyok éhes, az emésztésem viszont boldogan ébredezik, akkor azt gondolom megéri.
Mindeközben kíváncsian figyelem, hogy reagál a testem. Ő pedig örvendezik vala. Nem éhezik ki, és boldogan zakatol a mozdony. Nincsenek farkaséhes esték és étvágytalan reggelek. Pillanatnyilag ennyiről tudok beszámolni.

A műsor folytatódik

2007 október 14. | Szerző: Teszterke

Miután első akciónkkal nem tudtuk feltérképezni az összes fogyasztókezelést, ezért úgy döntöttünk, míg van miből dolgoznunk (értsd: súlyfelesleg), addig megyünk szépen tovább. Így jutottam el ehhez a kínai masszázshoz, amely két és fél éve érhető el Magyarországon, de tudomásom szerint már több díjat is nyert.

 

A lényeg itt is elsősorban a salaktalanítás, s ezen keresztül a szervezet egészséges egyensúlyának és működésének visszaállítása.

A program három részből áll:

Kéthetes salaktalanítással kezdődik, amely alatt egy dietetikus által összeállított 1000 kalóriás étrendet kell követni, ezt követi a masszázs és egy picit szigorúbb diéta, amelyet orvosi konzultáció előz meg, majd a tíznapos masszázs után van még egy három hónapos utókövetés.
Ezek a száraz tények, most pedig lássuk, mi történik velem :)!